A felszereltségünk már a kezdetekkor is viszonylag jónak mondható  volt, mert a német testvériskolák, ill. Kolping Családok új gépekkel, eszközökkel, valamennyi készpénzzel is elláttak bennünket. A beinduláshoz elegendő volt, de a megmaradáshoz, továbbfejlődéshez már kevésnek bizonyult, ugyanis a magyar szakmai oktatási környezethez alkalmazkodva, az eszközjegyzék listáit figyelembe véve, kiegészítésre szorult az egyes szakmák eszközrendszere.

Gyakorló helyeink megosztottsága alatt pedig azt értem, hogy a pincér-szakács, a nőiruha-készítő szakmák gyakorló helyei a Petőfi S. u. 22. számú központi épületünkben van, az asztalos, festő, mechanikai műszerész szakmák a Budai N. A. u. 36. szám alatti, volt „Istvános” tanműhelyben nyert elhelyezést.

A dajka szakmát, melyet a ’95-96-os tanévtől vettünk be szakmáink sorába, Esztergom város óvodáiban, megbízott oktató felügyeletére bízva végezzük a mai napig is, míg az elméleti órák megosztva, a két helyszínen vannak megtartva.

A felsorolt szakmák listájához kapcsolódott még a ’95-96-os tanévtől a számítógép-kezelő és –használó, mely a mai napig is funkcionál, valamint az idei tanévtől kezdődően felmenő rendszerben felvettük még a kerékpárszerelő, valamint a gyermek és ifjúsági felügyelő szakmákat, melyek a paletta szélesítését szolgálják, illetve az elhelyezkedés és munkaerőpiac közös igénye bírt rá bennünket ennek a lépésnek a megtételére.

Sajnos meg szakmánk is megszűnt, pont a fent említettek miatt, s ez a nőiruha-készítő szakma volt. Az itt felszabadult helységekből tantermeket alakítottunk ki, s a felszerelések értékesítésre kerültek, melyek bevételéből a meglévő szakmákat és tantermeket erősítettük meg, szemléltető eszközökkel és tárgyi eszközökkel (székek, padok, különböző anyagfajták).

Ezek után térjünk rá közvetlenül az egyes szakmákon belül folyó munkákra, s azokat végző személyekre.

Az asztalos szakma oktatását eddig több szakoktató végezte, elsőként Sárik József rokkant nyugdíj mellett, másfél évig, majd Ciurkiewicz János folytatta a sort 3 év és 3 hónapig, vállalkozása mellett, miután ő is eltávozott iskolánktól Reiterer Rezső lett az új oktatónk, aki azonban csak fél évig tevékenykedett nálunk. Az oktatók sorát 2000. szeptember 11-től Melis Sándor folytatta, nyugdíjba vonulása után helyét 2007-2008-as tanévben Kis-Szölgyémi László, majd 2008-2009-es tanévben Juhász Péter vette át. A 2009-2010-es tanévben ismét Melis Sándor oktatja tanulóinkat.

Tanulóink tantervi előírások teljesítése mellett iskolánkban karbantartási munkákat, valamint megrendelés esetén termelői munkákat is végeznek (pl.: beépített szekrény, ágykeret, bejárati ajtók, térelválasztás stb.)

Most pedig nézzük a dajka szakma területét, melyet a ’95-96-os tanévtől oktatunk iskolánkban 8 általános után. Mivel ebben a szakmában jelentős az elméleti felkészítés, ezért ki kell emelnem az elméleti szaktárgyak tanítóját Gengné Valachi Margit kolléganőt, aki szinte a kezdetektől fogva (1995. augusztus 1-től) végzi ezirányú munkáját.

Itt idézném a szakmával kapcsolatban támasztott követelmény mellett, milyen fontos jellemzők szükségesek egy végzett dajka szakembernél: naprakész szakmai tudás, gyermek szeretet, s ember tisztelet valamint empátia.

Következő szakmai terület a mechanikai műszerész szakma, melynek oktatója Baumann József volt ’94. augusztus 10-től 1995 évvégéig, s mert iskolán belüli átszervezés miatt először igazgató helyettesi teendőit látta el majd iskolánk igazgatója lett, nyugdíjba vonulását követően a 2008-2009-es tanévtől Gengné Valachi Margit látja el a mai napig is. A mechanikai műszerész szakmát 1996. január 1-től történt Kocsis Lajos oktatta. Az első időben az OSZJ szerinti szakmai képzés alapján képeztük tanulóinkat egy év pályaorientálással, majd ’96-tól az OKJ szerint zajlik képzésünk ezen a területen is. ’95-99-ig 6 fő tanuló végzett az OSZJ szerint, majd ’99-’01-ig 4 fő végzett ebben a szakmában. Sajnos a nehezen beiskolázható szakmák közé tartozik, mert igen sok szakma alapjaival kell tisztában lenni, ill. az elméleti tudás igényét még, számítási feladatok sokasága is nehezíti, melyeket a szakma birtokosának ismernie kell. A tantervi előírás teljesítésén felül ebben a szakmában a képzés szünetel. Kocsis Lajos szakmai előkészítő illetve alapozó tantárgyakat tanított, valamint a gyakorlati oktatás vezetését látta el a 2008-2009-es tanévig. Nyugdíjba vonulását követően a gyakorlati oktatás vezető feladatait Major Ákos látja el.

A nőiruha-készítő szakmákban Mohácsi Zoltánné és Kerekes Sándorné végezte oktatói munkát, mely a megszűntetésig jól felszerelt műhelyben jól funkcionált. A tantervi előírások teljesítése mellett bérmunkát is végeztek, míg a piaci kereslet megvolt rá. Mohácsi Zoltánné leszázalékolása, majd Kerekes Sándorné szülési szabadságolása miatt, Parti Mónika szakoktató vette át a nőiruha-készítő szakma oktatását 1 év 3 hónapos időszakra. A könnyűipar általános gyengülése miatt az ilyen szakmák iránt csökkent a piaci kereslet, majd a tanulók létszámcsökkenése és az előbb említettek miatt megszűnt ez a képzési forma iskolánkban.

A felszolgáló (pincér) és szakács szakma jelentőségét éttermünk Megnyitása során nyerte el igazából, mely mai napig jól funkcionál. Első időszakban az iskola saját éttermeként, majd később vállalkozó bérelte ki konyhánkat és éttermünket egyaránt.

Pincéroktatók voltak Tóth Gábor 9 hónapig, Balogh Katalin 2 év 3 hónapig, Latorczai Árpád 1év 6 hónapig, majd 2000. szeptember 1-től 2008. augusztusáig Vígh István foglalkozott ebben a szakmában a nálunk tanuló diákokkal. Nyugdíjba vonulását követően Haspel Pál oktatja a pincér tanulókat.

Szakács szakoktatóként dolgozott nálunk Poropszkiné Jánosi Rita, Simon Attila, Bebedovszki János, Haspel Pál, majd 2001. augusztus 23-tól 2008. augusztusáig Móringer Lajos mesterszakács végezte ennek a szakmának gyakorlati oktatását szép sikerrel, helyét 2008-2009-es tanévtől Terék Lajos vette át. A 2009-2010-es tanévben a megnövekedett létszám miatt Móringer Lajos ismét besegít a szakács tanulók gyakorlati oktatásában.

Számítógép-kezelő szakma oktatásában, melyet’95-től oktatunk iskolánkban a következő oktatók, dolgoztak, Ser Ervin 1 év 6 hónapig, Rédei Gábor ’98. szeptember 1-től 3 évig Veszter Vilmos, Katona István 1 évig, majd Major Krisztina 2002. augusztus 26-tól 2004. augusztusáig oktatta, helyét 2004 augusztusától Kacska Bernadett a szakma megszűnéséig vette át.

Szobafestő-mázoló és tapétázó szakmában, mely már a kezdetektől oktatott szakma, a következő szakoktatók dolgoztak: Petrás Tamás 4 hónapig, Kálazi Tibor 4 év 8 hónapig, Báthory Géza, aki 1999. augusztus 16-tól teszi dolgát mind a mai napig, talán a legsikeresebben, minden szakmai terület közül. Folyamatosan a termelő tevékenységbe foglalva végzi a tanulók munkájukat, s teljesítik a tantervi követelményeket. (pl.: a helyi kórházban, a helyi strandfürdő, illetve egyéni vállalkozások stb.)